Éveken át kínlódtam a refluxszal. A táskám alapkelléke volt az aktuális legerősebb savcsökkentő gyógyszer, amely a legdurvább időszakokban szinte nem is hatott. Úgyhogy belemélyedtem a reflux kezelési lehetőségekbe mind tünetileg mind mélyebb okokat keresve.
A gyomrom mostanra nem ellenségem már, hanem a legérzékenyebb érzékelőm lett. Rögtön jelzi, ha valamit nem úgy teszek, ahogy az jó lenne számomra. Refluxom gyakorlatilag nincsen már, savcsökkentő gyógyszert évek óta egyáltalán nem szedek. Tudom, milyen rossz refluxszal élni, és már azt is, hogy mire figyeljek, és mit tegyek, hogy ne legyen. Szívesen segítek neked is, ha szeretnéd.

Személyes megjegyzés

Mi a reflux?

Reflux

A gastrooesophagealis reflux, (GERD- GastroEsophageal Reflux Disease, magyarosítva GORB-gasztrooesiphagalis reflux betegség) a nyelőcső működési zavara. A reflux betegség az egyik leggyakoribb emésztési zavar, férfiakat és nőket egyaránt érinti. A reflux betegek valódi számáról nincsenek pontos adatok, egyes kutatások alapján minden második ember érintett lehet.

A jelenség a gyomornedv, gyomortartalom visszacsorgását (re-vissza, flux-folyás) jelenti a nyelőcsőbe, illetve akár feljebb egészen a szájüregig és légutakig. A gyomornedv főleg gyomorsavat tartalmaz, de a gyomor által termelt fehérjebontó enzimet (pepszin) és vékonybélnedvet, epét is tartalmazhat. A gyomorsav felmarhatja a nyálkahártyát, az epe és a pepszin is képes károsítani a nyelőcső nyálkahártyáját, de mégis a gyomorsavnak tulajdonítanak igazán kellemetlen és maró hatást. A refluxot hétköznapi szóhasználattal gyomorégésnek szoktuk nevezni.

A gyomornedv visszafolyás normál esetben is előfordul, ha azonban a jelenség hosszan és gyakran fordul elő, akkor alakulhat ki a reflux betegség.

A reflux betegséget krónikusnak tartják, vagyis ha egyszer kialakult, időről-időre visszatérnek a tünetek, és onnantól élethosszig váltakoznak a panaszos és panaszmentes periódusok.

Mi okozza a refluxot?

Normál működés esetén a nyelőcső alsó záróizomzata (LES-Lower Esophageal Sphincter) a táplálék gyomorba jutása után záródik, és nem engedi visszafolyni a gyomortartalmat a nyelőcsőbe. Reflux akkor fordul elő, ha ez a záróizomzat nem működik valamiért megfelelően, vagyis nem zár és így vissza tud jutni a gyomortartalom a nyelőcsőbe illetve akár feljebb is.

Az alsó nyelőcső záróizom gyengeségét több tényező okozhatja:

• hiatus hernia – rekesz sérv
• megnövekedett hasűri nyomás: pl. elhízás, terhesség esetén
• terhességben a magasabb hormonszint csökkenti a sphincter izomzat tónusát, és így reflux kellemetlen terhességi hónapokat okozhat az első trimeszterben, későbbiekben a magzat nyomja fel a gyomrot és okozhat ezzel refluxos panaszokat.
• tea, csoki, mentol, kávé
• zsíros ételek
• fűszeres, csípős, savas ételek: pl. hagyma, paradicsom, narancs, citrom
• alkohol, dohányzás
• bizonyos gyógyszerek
• bizonyos betegségek: pl. szkleroderma, kevert kötőszövet betegség
• stressz hatás

A testhelyzet is kiválthatja a refluxot: a vízszintes vagy épp fejjel lefelé történő testhelyzet kedvez a gyomortartalom visszafolyásának.

Refluxból reflux-betegség

A visszafolyó sav felmarja a nyelőcső nyálkahártyáját, ha annak sav elleni természetes védekezése nem működik megfelelően. A sav maró hatása normális, a gyomor emésztő működésének az alapja. A környező szövetek ehhez alkalmazkodtak, megvan a megfelelő védő funkciójuk.

A nyelőcső is rendelkezik ilyen többszintű védekező rendszerrel:

• a már említett jól záródó záróizom (LES)
• a nyelőcső féregszerű mozgása-perisztaltikája, mely továbbítja az emésztendő tartalmat a gyomorba
• a nyelőcső mirigysejtjei nyákot képeznek, mely védőréteget képez a nyelőcső belső falának felszínén (ehhez társul a szájban termelődő nyál védő hatása is, mely bikarbonát tartalma révén képes közömbösíteni kisebb mennyiségű sav hatását, így a rendszeres nyelés, a nyál segíthet csökkenteni a refluxos tüneteket)

Tehát, ha ennek a védekező rendszernek a működése felborul, akkor a sav maró hatása érvényesül, feljut a nyelőcsőbe és felmarja a nyálkahártyát. Ördögi kör alakulhat ki, mivel így a nyelőcső mozgása is károsodik, lassabb lesz a perisztaltika, elhúzódik a kiürülés, így több időt tölt a táplálék a nyelőcsőben, ezáltal hosszabb ideig tudja károsítani a nyelőcső nyálkahártyát a sav. Ez pedig csak tovább rontja a nyelőcső funkcióját: még sérülékenyebb lesz a sav maró hatásával szemben és a felmaródások, az enyhe gyulladás eljuthat könnyen fekélyig vagy akár daganatos elfajulásig is.

A savas refluxból akkor alakul ki a reflux betegség, ha tartósan csökken a nyelőcső önmagát védő funkciója, a sav feljut a nyelőcsőbe és felmarja a nyálkahártyát.

Előfordulása

Egyre több a reflux beteg, ha a hajlamosító tényezőket nézzük, akkor ez nem olyan meglepő. A túlsúly, a mindennapi stressz hatása, a „műanyag" ételek, a cigaretta, szénsavas italok, alkoholfogyasztás gyakorisága növeli a refluxos betegek számát is.

Egyes felmérések alapján a felnőttek 40-60%-ánál előfordult már gyomorégés rövidebb ideig, 24%-ának refluxos panaszai vannak több mint 10 éve, valamint 17%-nak hetente legalább egyszer savcsökkentő gyógyszerre is szüksége van.

Tünetei

Érdemes különválasztani az emésztőrendszeri (ún. gasztrointesztinális) és az emésztőrendszeren kívüli tüneteket (extra gasztrointesztinális).

Diagnózis

A diagnózis felállításában elsődleges az anamnézis, a meglévő tünetek, az életmód feltárása. Az eszközös diagnosztikai módszerek előtt gyakran alkalmazzák az ún. protonpumpa gátló (PPI) tesztet. Ez abból áll, hogy reflux gyanú esetén 2-4 hétig próba jelleggel a legerősebb savgátlót kapja a beteg, és ha a tünetei múlnak, akkor valószínűleg reflux volt a probléma.

Az eszközös vizsgálat többféle lehet, leggyakoribb a gyomortükrözés.
Az extragasztrointesztinális tünetek felderítésére fül-orr-gégészeti, fogászati, kardiológusi kivizsgálás lehet továbbá szükséges.

Kezelés

Életmódbeli – gyógyszeres – műtéti

Életmódbeli változtatásokkal a hajlamosító tényezőket kiküszöbölhetjük:

• fogyókúra
• stressz csökkentése
• folyadékfogyasztás – főleg tisztított víz, vagy szénsavmentes ásványvíz
• alvásnál fejtámla megemelés, hogy ne tudjon visszafolyni a sav
• alkohol, cigaretta mellőzése
• fűszeres, csípős, savas ételek kerülése (pl. hagyma, paradicsom, citrusok, ecet)
• szénsavas üdítők kerülése
• napi 4-5x étkezés
• kisebb adagú étkezések, hogy ne feszüljön annyira a gyomor
• kenyér, szénhidrátok átmenetileg csökkenthetik a tüneteket, mivel felfogják a savat, de hosszútávon nem kedveznek
• lefekvés előtt 2-3 órával NE legyen már étkezés, hadd ürüljön ki a gyomortartalom
• viszont korgó gyomorral sem érdemes lefeküdni
• rágógumi étkezés után jó lehet, mert fokozza a védő hatású nyáltermelést

Gyógyszeres terápia:

• savlekötők, savtermelést csökkentők, gyomorürülést serkentők

Műtéti kezelés:

• súlyos nyelőcsőszűkület-, valamint rekeszsérv esetén műtéti megoldás is szóba jöhet.

Extra gasztrontesztinális tünetek/szövődmények esetén az érintett terület szakorvosi kezelése lehet szükséges: fül-orr-gégészet, tüdőgyógyászat, kardiológia, fogászat.

Mi is a glutén?

A glutén a főbb gabonákban található fehérje, az ehhez kapcsolódó, legtöbbször már gyermekkorban megjelenő betegség a glutén- vagy lisztérzékenység. A gluténérzékenység autoimmun betegség, melyben a tünetmentességhez élethosszig tartó szigorú gluténmentes diéta szükséges. A glutén túlterheltség esetében viszont nincsen igazolható gluténérzékenység, és legtöbbször átmeneti a panaszos időszak. A panaszok között gyakran szerepel a reflux, amely gluténmentes diéta hatására javulhat a gyakorlati tapasztalat szerint.

ESG vizsgálattal pl. látható a gyulladás az emésztő rendszerben és hozzá kapcsolódó glutén túlterheltség lehetősége. Ezekben az esetekben néhány hetes-hónapos gluténmentes diéta mellett csökkenhetnek a refluxos panaszok, és a későbbiekben vissza lehet építeni a glutént az étrendbe.

Nem meglepő módon az ilyen glutén túlterheltséggel járó periódusok általában valamilyen komolyabb, tartós stressz hatással együtt jelennek meg. Ezért is tartom fontosnak, hogy beszéljünk kicsit bővebben a stresszről, mint a reflux egyik legfontosabb okáról.

Ha azt halljuk, hogy a stressz okozza valamelyik betegséget, akkor szinte legyintünk rá, mintha az orvos lényegében nem mondott volna semmit. A stressz mindenki életében jelen van, nagymértékben uralja az életét, együtt kell élni vele, és úgysem tudunk igazán mit kezdeni vele, ahhoz túl általános és megfoghatatlan. De ha egy adott betegségre vetítve nézzük meg, akkor mégis kézzel foghatóvá válik.

Milyen típusú stressz okozhatja a refluxot?

A reflux alapvetően nem egy veszélyes tünet, de uralja a mindennapokat, rossz közérzetet okoz, és így nem lehet figyelmen kívül hagyni. Vagyis olyan stresszhelyzetet kell keresni a háttérben, amely zavaró számunkra, nem súlyos a helyzet még, de nyomasztó, alapvetően fontos és tartósan fennáll.

Ebben a helyzetben valamit magunkra akarunk erőltetni, ami nem tűnik első ránézésre borzalmasan elfogadhatatlannak, éppen ezért minden erőnkkel meg is próbáljuk elfogadni. De ahogy igazán magunkévá tennék az adott helyzetet, akkor jön ki, hogy ez számunkra egyáltalán nem feldolgozható. Minden erőnkkel igyekszünk elfogadni, hogy ez így van jól, de közben belül tiltakozunk. Ez a „márpedig el kell fogadni ezt így" magunkkal szemben alkalmazott erőszak az, ami megfekszi a gyomrunkat.

A savtermelés próbál lépést tartani az agyi paranccsal, termelődik és igyekszik megemészteni a „lenyelt feladatot". De mivel ez a helyzet számunkra valójában valamiért elfogadhatatlan, így hiába próbálja a savtermelés fokozásával testünk megemészteni a lehetetlennek tűnő hatalmas falatot, az csak nem tűnik el, csak nem tudjuk magunkévá tenni.
Az immár élettanilag üresjáratban fokozódott savtermelés valós fizikai táplálék híján a saját nyálkahártyát kezdi marni, okozva ezzel a fájdalmas, égő, gyulladásos panaszokat és fekélyeket.
Úgy is mondhatnánk, hogy amit az ember lelkileg nem mer megélni, az szomatizálódik, vagyis megéli helyette a testében, valamilyen tünet vagy betegség formájában.

Az igazi feladat tehát nem az, hogy a savtermelést csökkentsük kívülről, hanem ismerjük fel és ismerjük be, hogy mi az a helyzet, aminek az elfogadását magunkra akarjuk erőszakolni, mikor az tőlünk testidegen.

Amíg viszont ehhez keressük a bátorságot, és erőt gyűjtünk, addig a különböző már ismert kezelési módszerek segítségünkre lehetnek és jelentősen csökkenthetik a kellemetlen panaszokat.